Ha figyelemmel kíséred a cikkeimet, akkor láthatod, hogy elég sok vitába keveredem mostanában. Mondjuk ez annyira nem is probléma. Miről vitázna az ember, ha nem arról, ami a szívügye. Nekem meg azért eléggé a szívügyem a zene. Hangszerboltban dolgozom, zenélek, firkálok minden baromságot, és közben kutatom az új underground bandákat. Mondhatom, hogy a napom 90%-ban […]

Ha figyelemmel kíséred a cikkeimet, akkor láthatod, hogy elég sok vitába keveredem mostanában. Mondjuk ez annyira nem is probléma. Miről vitázna az ember, ha nem arról, ami a szívügye. Nekem meg azért eléggé a szívügyem a zene. Hangszerboltban dolgozom, zenélek, firkálok minden baromságot, és közben kutatom az új underground bandákat. Mondhatom, hogy a napom 90%-ban csak a zenével foglalkozom. De térjünk rá az újabb kérdésre- Jó-e, ha valami mainstream?

"

Én nem megyek arra a szarra, mert minden kis taknyos ott nyomul. Ez már nem olyan, mint a mi időnkben, nem underground

"

– hangzott el múltkor ez (és ehhez hasonló magvas gondolatok).

Azzal, hogy valami az undergroundból felemelkedik a mainstreambe, még kétezerhétben találkoztam először. Emlékszem, hogy az A38-on volt Subscribe lemezbemutató koncert. Ekkor jelent meg a Stuck Progress To Moon. Véleményem szerint ekkor történt a zenekar életében az igazi változás,  Itt volt az az áttörés, amikor már nem csak az undergroundba lehetett sorolni a zenekart. Persze, ezzel kezdetét vette az is, hogy nekünk hardcore arcoknak, akik még a Táncsics gimiben látták-hallották a zenekart, elkezdett hígulni a közönség. Azt láttad, hogy egyre több a fiatal lányka, akik azért jönnek, mert ez most menő, és utánuk megjelentek azok a srácok is, akiknek fingja sincs a zenekar előéletéről. Ott állnak és csak néznek, hogy mi a franc van egy X-man alatt, és rinyálnak, hogy ne lökdösd már őket a pogóban.

Ez ad az egésznek egyfajta keserű szájízt.

Te ott voltál, amikor ők még csak húsz embernek játszottak, és most itt vannak ezek a suhancok, és fogalmuk sincs arról, amit te érzel. Alap, hogy ez neked mint hardcore arcnak rosszul esik. És itt most vonatkoztassunk el a Subscribe-tól. Legyen csak egy zenekar, akiket szeretsz a kezdetektől fogva, és beüt nekik a szerencse (vagy a kitartó munka). Baj, hogy ilyen arcok jelennek meg a koncerten? Zavar valamilyen szinten? Hogy ami régen csak a tietek volt, azon most osztozkodni kell…

Szar ez az egész így.

De. És itt jön a nagyon nagy, DE!

Gondoljuk szépen végig az egészet. A zenészek nem feltétlenül ebből akarnak élni, de azért mégis megfordul mindenki fejében, hogy már milyen király lenne, ha ez lenne a fő bevételi forrásuk, és hagyhatnák a picsába a napi nyolc-tíz órás robotolást. Mi kell ehhez? Az, hogy a koncertekre sokan járjanak, hogy legyen fizető vendég, ne pedig csak a vendéglista hízzon. Hogy vigyék a pólókat, vegyék a hanghordozókat. Ez pedig azzal jár, hogy nő a rajongótábor, hígul a közönség. Ami jó a zenekarnak, az lehet, hogy egy régi arcnak nem feltétlen. De mivel téged meg az érdekel, hogy az a pár srác ott fent a színpadon továbbra is érdemi muzsikát szolgáltasson, ahhoz meg – akárhogy is nézzük – kell valami bevételi forrás. Így lesz szépen lassan egy zenekar mainstream banda.

Na, de baj-e, ha egy zenekar mainstream?

Szerintem marhára nem. Miért? Éljen az underground és kapja be a mainstream? Srácok, ugyan… Ha valami éppen nem divatos, nem mainstream, akkor jó eséllyel nem fog hozzánk ellátogatni. Akárhogy is nézed, a zenekarnak és a szervezőnek kell valami biztosíték, hogy arra a bulira elmennek majd az emberek. Erre az egyik biztosíték az, hogy éppen divatos, tehát mainstream a banda. Így jutott el hozzánk anno a Red Fang is, és ezért nem fog többek közt jó eséllyel itt fellépni a Lamb Of God többet. A stoner bandák nálunk most nagyon mennek. Nézzétek csak meg, hogy Clutch-buli a Hajón hatezres jegyár mellett egy nap alatt telt házas lett, és van rá sansz, hogy az Akváriumban is így lesz. Mégsem húzza senki a száját, hogy jaj, de ez most trendi… Nem hát, mert mindenki tudja, hogyha nem lenne most divat a kőstoner, lófasz sem merné beszervezni őket. Kell, hogy valami kicsit mainstreamebb legyen, azért, hogy ebbe a kis országba is el tudjanak jönni. Vagy csak gondolj bele, hogy eljön egy vezető banda, és ha jó fejek, kicsi zenekart hoznak magukkal. Ilyen volt anno a Megadeth- és a 3Inches Of Bloood -koncert a Pecsában, amit imádtam (nem a Megadeth miatt).

Lehet, hogy sokáig locsogok hülyeségeket, de véleményem szerint, ha divatos, mainstream egy zenekar, az a mi kelet-európai szemszögünkből nézve hasznos! Persze, ha jön a Metallica, senki sem húzza a száját, de nyilván egy GNR- vagy System-bulit is megnéznétek. Pedig azok csak az igazi mainstream bandák…

A szerzőről

A jövőben én leszek a felelős, hogy a rock–metál világ nagyágyúiról minél több friss hírt és koncertbeszámolót kapjatok. Ígérem, nem leszek tétlen! Az igazán nagyok mellett pedig folyamatosan leereszkedünk az igazi mély underground pokolba is, hogy lássátok, mi megy a felszín alatt. Teljes magabiztossággal merem állítani, hogy rengeteg jó zenekar van (nem csak hazánkban) hanem külföldön is, akik nem kaptak eddig kellő figyelmet. Ebből a mocsokból származom én is, így garantálom, hogy nem fogtok unatkozni, ha minket választotok! Ha esetleg szeretnétek a zenekarotokról egy velős kritikát, keressetek engem!

Szólj hozzá!