A kilencvenes években letarolták a világot a rap-hardcore-metal New Jersey-i helytartói, a Who’s The King dalukkal, sőt: hirtelen rengeteg akkori fiatalnál a headbangelést felváltotta az ugrálás. Így van némi para, hogy április 6-án az A38 a Duna fenekén fog kikötni…

Az este felvezető zenekara a Szükségállapot lesz, akik 1999-ben alakultak Egerben. Utánuk egyből a Dog Eat Dog fogja – zömmel – a korosztályomat nosztalgiavilágba ugráltatni, és vélhetően sok régi arc találkozik majd újra a nézőtéren, például azok, akik a 90-es években a megboldogult Pecsában a Biohazard előtt élvezték a művészetet. Velem együtt. Pár éve a Blue Hellben léptek fel, akkor igazolt volt a hiányzásom, de könnyesre sírtam a párnámat otthon az ötös focira dagadt mandulámmal együtt. Viszont április 6-án nincs az a betegség és természeti katasztrófa, ami visszatartana a bulitól. Az átlagéletkor a Hajó nevével lesz egyenesen arányos, nem lesz hiszti, nem lesz rinyálás, hogy ne ugrálj előttem…

Csak mi leszünk, a telt ház és a Dog Eat Dog! Na meg a klasszikus dalok: No Fronts, Pull my Finger, Rocky, Funnel King…

A szerzőről

Fesztiválzabáló és léggitár gyilkos vagyok. A rockzene nekem az, ami a régészeknek Attila sírja. Keresem és kutatom. Az más kérdés, hogy én tudom, hol temették el Attilát, de eddig senki nem kérdezett meg róla. Ahogy én sem kérdeztem meg egy régészt sem, hogy miért kell elbutulnia a mainstream zenének. Előszeretettel ragadnak el az érzelmek, és olykor utolér a nosztalgia, amikor még nem vettünk fel telefonnal koncertet, hanem helyette idegenekkel pogóztunk. Ahogy még most is, mert régi vágású gyerek vagyok. Sör és Rock and Roll!

Szólj hozzá!