2012 óta megtalálható a könyvesboltok – és a rajongók – polcán a David Dalton- Steven Tyler: Nem zavar a zaj a fejemben? – Rock ‘n’ Roll memoár címmel megjelent könyv, amely a Cartaphilus Kiadó gondozásában látott napvilágot. Belelapoztunk.

Steven Tyler. Ha meghallom a nevét, a világ egyik legjobb zenekara, plusz egy száj és egy szaltó jut az eszembe.
Nemcsak nagyon jó zenész és színpadi frontember, hanem egyben doktorált apuka, dalszerző, költő, festő és persze drogfüggő. Mivel kezemben a könyve, már író is.
Jöhetnék az előítéletekkel, hogy csak egy beképzelt rocksztár, aki szétcuccozta és szexelte az egész életét, és biztos francra sem emlékszik. De úgy tűnik, igen. Született Steven Victor Tallarico, emlékszik és mellé szeretni valóan zseni.

"

Az élet rövid. Rúgd fel a szabályokat, bocsáss meg gyorsan, csókolj lassan, szeress igazán, nevess féktelenül és sose sajnálj olyat megtenni ami megmosolyogtat. Életünk értékét nem mérlegen mérik és a vágyaknak nincs slágerlistája.

"

Ha kinyitod a könyvet, szánj rá egyszerre sok időt, mert olyan olvasmányosan és persze sokszor viccesen, fricskázva, kritikusan számol be regényes életéről, hogy mást sem akarsz, csak bekuckózni magad egy kanapén elegendő mennyiségű inni- és rágcsálnivalóval, vagy órákra kiülni a napsütésben az illatos fűre. Szóval letehetetlen, és minden jóravaló rockzeneműkedvelőnek alapdarab a polcon.

steven_tyler_book_hun

Főszereplőnk egy olasz származású zene- és táncművészeti sulit végzett apa és egy vidéki pinup girl anya gyermekeként még a napvilágnál is előbb látta meg a természetet és hallotta a zenét. A nép- és tündérmese imádó anya és zenész apa kombóból ő egyből az erdő és egy zongora szülötte lett. Saját magát jellemezve, Steven Tyler egy mezítlábas, vadon élő hegylakó, tavak és erdők gyermeke. Spirituális kapcsolata van a természettel és a hangokkal. Egy alaposan szigetelt stúdió neki túl steril, hangtalan. Ha nem az erdőt járta, akkor otthon a zongora alatt üldögélt és csak figyelte a hangokat, bámulta alulról azt a csodálatos hangszert.

"

A mindenit! Beethoven pora – ő ezt lélegezte be!

"

Már nagyapja is zenélt a testvéreivel, úgy gondolja, innen örökölte a “turnégéneket”. Joe Perryvel már gyerekkoruk óta ismerik egymást, se veled, se nélküled házasság-szerű munkakapcsolatuk napjainkig tart.

"

És ha már a sült krumplinál tartunk, azt senki nem csinálta jobban, mint az Anchorage egyik szakácsa, Joe kibaszott Perry. Hátramentem, hogy köszönjek neki, ő pedig dicsőséges pózban állt ott a konyhában, fekete szarukeretes szemüvegében, ami középen fehér szigetelőszalaggal volt összeragasztva. Úgy nézett ki, mint Buddy Holly kötényben: “Helló, jól vagy? – kérdeztem tőle. Bár lehet azt kérdeztem: “Helló, jól be vagy állva?” Akkoriban egy Chain Reaction nevű zenekarban játszottam, és még nem sejthettem, hogy a jövőm valahol a sült krumplik és a szemüveget összetartó szigetelőszalag között hevert

"

A Sikoltás Démona egy narkós rock ‘n’ roll ribanc, egy veszett rock-divatmajom. Ilyen önkritika után persze az is természetes, hogy édesanyja már azelőtt kivette a “rendes” suliból, mielőtt kirúgták volna, hisz az igazgató szerint ez a gyerek egy állat!

"

Izgatottan vártam, milyen lesz az új iskola, de mikor először mentem be, láttam, hogy tele van “speciális gyerekekkel”, akik az óra kellős közepén hangosan káromkodnak vagy állandóan üvöltenek, mert Tourette-szindrómások. Egy kicsit vadabb volt, mint az állami iskola: rajzórán a diákok szipuztak, a folyosón graffitiket fújkáltak a falra, ujjfestéket ettek, összenyálazott papírgalacsinokat lövöldöztek egymásra… IGEN! Ez a nekem való hely! Azok a gyerekek ott olyanok voltak, mint én: hiperaktív, elkényeztetett, kezelhetetlen kölkök. Bár én nem pont ilyen voltam, csak túl sok volt bennem az olasz.

"

Így, ha már az embernek az anyja is hippi, akkor a vérében van a lázadás, a különc viselkedés és megjelenés, a mindent fel- és bevállalás. Na meg persze a szex, drog, rock ‘n’ roll, a Hangok Istenének imádatával fűszerezve. Tallarico-vallás. Ennek szellemében játszódik ez a történet, emberünk gyermekkorától napjainkig.
Az ilyen receptúrának a lüktető elegye az az ember, aki még a hatodik X-en is túl ezerrel pörög a színpadon, kis- és nagylányok folyatják a nyálukat utána, és ezekkel az adottságokkal és érzékekkel ontja magából a jobbnál-jobb dalokat.

Lábjegyzetben megjegyzem, hogy Tyler dobosként kezdte pályafutását, és az Aerosmith dobosát, Joey Kramert ő tanította meg igazán jól dobolni, úgyhogy ember legyen a talpán, aki egy fél hangot is vét, mert leüvölti a fejét.

"

… egyszer felpattantam a dobszékről, odamentem a basszusgitárosunkhoz, kivettem a kezéből a mikrofont és azt mondtam: “Figyelj, öcsi, ezt a számot most én éneklem, bazmeg!” És egyszer csak – abrakadabra- énekes lettem!

"

A szerzőről

Két kislánnyal rendelkezve egy kötényben főzőcskéző, rendes nőnek kéne lennem, de a lázadó, felnőni nem akaró punkrocker valahogy nem akar kiveszni belőlem. Hiszem azt, hogy a gyerekeim a rockélet közegében igazán jó helyen vannak, mert a tapasztalatom az, hogy bárhová is viszem őket, ahová természetesen önszántukból jönnek, mindig jószívű, példaértékű emberek közé csöppenünk. Szeretném továbbadni a természet, a könyvek és a zene szeretetét, mert ezeknél nagyobb kincs nincs.

Szólj hozzá!